2010 június 12-én a BSI rendezésében ismét sor került a Kékes Csúcsfutásra. Idén a 13. alkalommal. Mindig is vonzottak a dombok, hegyi szakaszok de számomra ez az alkalom volt az első hegyvidéknek nevezhető 11,6 km es futás. Az időjárás különös kihívás elé állított, ugyanis hőségriadót rendeltek el. A startkor a hőmérséklet 35 fok, a teljes táv szintemelkedése pedig 671m volt. Az emelkedős rajt utáni 1 km -en éreztem, hogy ez egy komolyabb kihívás lesz. Az 5. km után már átállatam a helyi viszonyokhoz, és ez így ment a 8. km -ig. Az utolsó 2 km ajándéka a végig árnyékos út, cserébe jutott egy “kis” emelkedő, ez volt a legnehezebb szakasz. Aki ismeri a kékestetői sípályát, az tudhatja… Az időeredményem a tervezettnek megfelelően alakult. Jövőre ezt tekintem alapnak, amit szeretnék megjavítani. A hegyi futástól azt várom, hogy sík terepen a teljesítményem is javuljon. Ezt majd meglátjuk a hendikep szigeti futáson július 3-án.

Egy biztos, jövőre is részt veszek az eseményen, mert feledhetetlen élményt nyújtott. Ki kell emelnem, hogy nem sikerülhetett volna, ha nincs a remek szervezés: Vízpótlás, iso ital, banán, szőlőcukor, locsolóautó, locsoló kapu, slagos locsolás, bíztatás, folyamatos vízellátás és a remek hangulat. Ismételt köszönet érte a BSI rendezőségének!