Az elektronikus levelezés

Ebben a cikkben elhatároztam, hogy leírom az email küldéssel kapcsolatos technikai tudnivalókat. Elsősorban azért, mert a hétköznapi embereknek fogalma sincs, hogyan működik ez. Ebből kifolyólag csak azt látják, hogy megírják a levelet kattintanak, elmegy a levél majd türelmetlenül várják, hogy megérkezzen. A háttérben zajló folyamatokat nem látják. Másrészről, jó ha tisztában vagyunk az alapvető fogalmakkal, hiszen mindenki nap mint nap találkozhat velük. Egy cég esetében pedig egy levelező kiszolgáló stratégiai erőforrásnak számít, tehát érdemes rá nagyobb figyelmet szentelni !

Az elektronikus levél, röviden email:

Az első elektronikus levelet Ray Tomlinson küldte 1971 -ben. Ezt kezdetben csak egy gépre irányult, majd később kidolgozta, hogy a @ jellel hogyan tudja kijelölni a fogadó gépet. Ettől az időtől kezdve napjainkig az email szöveges üzenetek küldésére és fogadására használják és erre is találták ki, függetlenül attól, hogy csatolva mit küldünk benne, szövegként kerül átküldésre.

Az email kliens program:

Használhatunk bármilyen programot, legyen az Mozilla Thunderbird, Outlook Express, Pegazus vagy ingyenes szolgáltatók webes email kliense van egy közös, amit tudnak és amire készítették.

Ezek a követzkezőek:

  • megmutatják a levél fejléc tartalmát (ki küldte, mi a levél tárgya, mikor küldte, mekkora a mérete)
  • a fejlécet kiválasztva el tudjuk olvasni a levél tartalmát
  • új levelet tudunk írni és el tudjuk küldeni (kitöltjük a címzett email címét, a levél tárgyát és  az üzenetet)
  • a levéhez tudunk csatolni fájlokat

Az email küldés folyamata:

A levelező klienssel leveleket tudunk írni és küldeni. Mindehhez szükség van még egy szerverre is amihez csatlakozunk. A szerver vagy más néven kiszolgáló gépek a feladatuk ellátásához szükséges programot futtatnak és egy porton figyelnek, amihez kívülről csatlakozni tudunk a kliensekkel. Ezen keresztül zajlik majd az információ csere. Egy egyszerű email szerver a következő feladatokat biztos elvégzi leegyszerűsítve:

  • A szerveren minden egyes felhasználónak külön fiókja van, tehát mindenki aki küld és fogad leveleket a szerveren egy külön jogosultsággal rendelkezik
  • Minden fiók saját könyvtárában van egy szöveg fájl
  • Levél küldéskor a kliens a megírt levelet elküldi majd kapcsolódik a szerverhez, aki tárolja az üzenetet a megfelelő fiókhoz
  • A szerver megformázza az üzenetet és a fiókban tárolt fájl végéhez hozzáfűzi

A valóságban két különböző kiszolgáló fut egy szerveren. Az egyik az SMTP (Simple Mail Transfer Protokol), amely a kimenő levelekért felelős, a másik pedig a POP3 (Post Office Protokol) vagy IMAP (Internet Mail Access Protokol), amely a bejövő leveleket kezeli. Az SMTP a 25 -ös portot, a POP3 a 110 es portot és az IMAP a 143-as portot használja.

Az SMTP szerver:

Amikor egy kliens programban megírjuk a levelet és megnyomjuk a küld gombot a következők történnek:

  1. A kliens program (Thunderbird, Outlook stb..) felveszi a kapcsolatot a beállított SMTP kiszolgálóval a 25 -ös porton.
  2. Elküldi a szervernek az adatokat (küldő email címe, címzett email címe, levél törzs stb…)
  3. Az SMTP szerver a címzett email címéből meghatározza a domain-t. Ha azonos a küldő és a fogadó domain neve, akkor helyben lekezeli a küldést és továbbítja a helyi POP3 szervernek. Ha más domain -ben található akkor felveszi a kapcsolatot a másik domainban található szerverrel.
  4. Elküldi a kérését a Domain Név Szervernek és elkéri tőle az adott domain mail szerverének ip címét
  5. Felveszi a kapcsolatot a másik szerverrel és átküldi az adatokat, majd letárolja az adott szerver POP3 fiókjában.

Ha az ábrán látható szerver1 nem tudja felvenni a kapcsolatot a távoli szerver2 -vel, akkor az üzenet bekerül a várakozási sorba (message queue). A legtöbb SMTP szerver a sendmail programot használja és ez periodikusan kiolvassa (pl: 15 percenként) a soron következő üzenetet. Egy bizonyos idő után (pl: 5 nap) amennyiben többször nem sikerül elküldeni, visszatér az üzenet a feladójához kézbesítetlen levél megnevezéssel. Az SMTP által használt parancsok a következőek: HELO, EHLO, MAIL FROM, RCPT TO, DATA, RSET, QUIT, HELP, VRFY, EXPN, VERB

A POP3 szerver:

A POP3 legegyszerűbben leírva a következőt csinálja:

Minden egyes fiókhoz egy szöveg fájlt tart karban. Vagyis amikor megérkezik az üzenet, akkor ugyanahhoz az egy fájlhoz írja, a végére. A kliens program pedig a 110-es porton keresztül csatlakozik és miután megadtuk a helyes fióknevet és jelszót letölti az üzeneteket tartalmazó fájlt. A következő parancsokat használhatjuk: USER, PASS, QUIT, LIST, RETR, DELE, TOP A POP3 szerver gyakorlatilag egy interfész a kliens  és a szerveren tárolt szövegfájl között.

Az IMAP szerver:

A POP3 szerver alkalmazásakor a levelek letöltődnek a saját gépünkre és törlődik a szerverről. Amennyiben a leveleinket több gépről is szeretnénk olvasni, úgy ez nem lesz lehetséges. Az IMAP gyakorlatilag erre való. Az üzeneteinket mappákba is szervezhetjük és a mailszerveren hagyhatjuk. A levelező kliens a 143-as portot használva csatlakozik a szerverhez. Általában a levelező kliensek a szerveren tárolt leveleket letöltik a lokális gépre és azon végezzük a műveleteket. Így lehetőség van válaszolni egy levélre akkor is ha éppen nem kapcsolódunk a szerverhez.

A csatolások kezelése:

A levélhez csatolt fájlok bármilyenek lehetnek. Legyen az fénykép, táblázatkezelővel vagy szövegszerkesztővel elmentett fájl, video vagy szoftver, tömörített fájl stb… Mivel az email -t szövegek átvitelére találták ki, ezért a csatolt fájlok átküldése problémákat vetett fel. Ezt a problémát oldja meg az uuencode nevű program. Ez a program feltételezi, hogy a csatolt fájl nem szöveges hanem bináris állomány, ezért 3 byte-ot kinyer a fájlból és azt átalakítja 4 karakteres szöveggé. Tehát a végeredmény egy olyan kódolt fájl lesz, ami csak karaktereket tartalmaz.

Digg This
Reddit This
Stumble Now!
Buzz This
Vote on DZone
Share on Facebook
Bookmark this on Delicious
Kick It on DotNetKicks.com
Shout it
Share on LinkedIn
Bookmark this on Technorati
Post on Twitter


A bejegyzés kategóriája:Elektronikus levél and tagged . Vedd fel a kedvencek közé: link. Szólj hozzá vagy hagyj egy trackback-et:Trackback URL.

Szólj hozzá

Hozzászólás küldéséhez Be kell jelentkezni